Vasalja település értéktára
A település szakrális emlékei
Szent István király templom:
Vasalja község legjelentősebb, legrégibb építészeti emléke a pinkaszentkirályi templom és a vele szerves építészeti egységet alkotó iskola épülete a Szent István-i rendeletnek megfelelően. A kis dombon épült fel a XIII. század évtizedeiben a keleti tájolású római katolikus templom, amit évszázadokon keresztül a temető szegélyezett. A templomkertben látható a 1906-ban felállított kőkereszt és a Jézus Szíve szobor. A területi egységéhez kapcsolódik a -templom északi oldalától pár méternyire, 2015-ben létesült- Tündérkert, amely emléket állít Vasaljáról származó tizenhat papnak és apácának, az egyesületeknek, és a faluban élő, tizenegyedik évüket még be nem töltött gyermekeknek egy-egy gyümölcsfával.
Fotó: Klement András
Szent István oltárkép:
A XIX. századból származó, romantika jegyeit mutató, vászonra festett oltárkép helyett 1914-ben Ligeti Sándor budapesti üvegfestő műhelyében készült üveg oltárkép került. Mindkét oltárkép Szent István királyt ábrázolja, amint a Szent Koronát és az országát felajánlja Szűz Máriának, a Mennyek Királynőjének. Felirata:
„Plébánia gazdák és az ifjúság Sz. T. István apostoli király tiszteletére 1914.”
Az oltárkép két oldalán egészalakos szobrok láthatók. Balról Szent Imre herceg –a szűziesség szimbólumával, a liliommal–, akit a magyar ifjúság védőszentjeként is tisztel. Jobbról Szent László király jelképével, a csatabárddal, amivel vizet fakasztott a kősziklából szomjazó katonáinak. Mindkét szent bal kezében az országalma, az uralkodói hatalom jelképe.
Az I. és II. világháború hősi halottjainak emléket állító gyertyatartó:
1938-ban készült a háborús hősök emlékére László István vasaljai plébános javaslata szerint egy hatalmas barokk stílusú kovácsoltvas gyertyatartó. A hősi emlékmű a körmendi Zwiefel testvérek műlakatos műhelyében készült, amely bronz színűre festett, 2 méter 30 centiméter magas, földre állítható, nyolcágú, áganként 5-5 gyertyatartóval, a rajtuk csüngő keresztekkel, s rajtuk az elesett hősök nevével és haláluk időpontjával.
Falusi (Mária) kereszt:
A kereszt Vasalján a Kossuth Lajos utca és az úgynevezett miseút kereszteződésében, a harangláb mellett található. A Beni család állíttatta Kovács Károly körmendi kőfaragó mesterrel 1914-ben.A feszület felső részén az I.N.R.I felirat található kibontott irattekercsen. A feszületen a már meghalt Krisztus található, jobbra lecsukló fejjel, összeszorított ököllel. A timpanonban végződő alsó részen az összekulcsolt kezű egyenes tartású Szűz Máriát ábrázolta a művész.
Szent István kereszt:
A 8. számú főutat Pinkamindszenttel összekötő 8708. számú út vasaljai belterületi szakaszán a Majori út leágazásánál (körforgalomnál) található. A közadakozásból készült, egyszerű vonalvezetésű, műkő feszületet Szent István király halálának 900 éves évfordulójára, és a Budapesten megrendezett 34. Eucharisztikus Világkongresszus tiszteletére állították a már elkorhadt, fél évszázados fakereszt helyett. A kereszt felső szárán az I.N.R.I. felirat olvasható. A korpusz a már meghalt Krisztust ábrázolja, a töviskoszorús fej jobbra hanyatlik, kézfeje ökölbe szorul. A test enyhén meghajlított. Látható a kéz erezete és a bordaív. A talpazaton lévő fülkében az összekulcsolt kezű, egyenes tartású Mária szobra látható. Felirata:
„ISTEN dicsősségére
közadakozásból emeltette
VASALJA község
Eucharisztikus Congresszus
és SZENT ISTVÁN évében
1938”
Az ünnepélyes keretek közti felszentelési szertartást 1939 őszén László István vasaljai plébános végezte el.
Fotó: Baráth Lajos
A falu építészeti emlékei
A volt általános iskola épülete:
A régi, fából készült, zsúptetős iskola helyébe 1858-ban a templom szomszédságában megépült a kor követelményeinek megfelelő új iskola 55 m2-es földszintje, amire 1893-ban emeletet építettek. A homlokzaton HF 1893. felirat volt látható, amit a XX. század végi felújításkor eltüntettek. Ettől az évtől az iskolának megközelítőleg 160 tanköteles és 50 ismétlős diákot kellett tanítani két tanítóval. Kapcsolódtak hozzá tanítói lakások és melléképületek. Ezt a formát tükrözi a jelenlegi állapota az építménynek.
Fotó: Baráth Lajos
Harangláb:
A harangláb a Kossuth Lajos utca és az úgynevezett miseút kereszteződésében, a Beni Györgyné állította kőkereszt mellett található. A harangláb építéséről és megáldásáról jelenleg nincs ismert adatunk. A toronyban, a soproni Seltenhofer Frigyes műhelyében készült, 53 centiméter alsó átmérőjű harang található. Tömege 160 kg körüli. A harangpalást alsó pártázatának felirata: „Jó szívű adakozásból öntetett 1921. évben” A harang sorozatszáma 3547. A palást közepének egyik oldalán Szűz Mária, a másikon a gyártó cég emblémája látható. Az alsó és felső pártázata szépen kimunkált. A kis harang feladata volt, hogy zengésével a falubelieket hajnali, déli és esti imára szólítsa, valamint hangja kísérje utolsó útjukon az élők sorából eltávozottakat. Veszély esetén riasztásként szólalt meg. Régi szokás volt „vihar élé” harangozni, hogy ezzel segítséget kapjanak az égiektől. Elődje az I. világháború áldozata lett, hadi célokra rekvirálták. A harangtorony elképzelhető, hogy valamikor szakrális helyként, mint kápolna működhetett. Később itt tárolták a tűzoltók eszközeit és a „Szent Mihály lovát”. A torony mögött közvetlen kis szoba volt a falu éjjeliőrei számára. Az 1980-as évek elején közlekedési baleset áldozatává vált, csak a torony maradt meg.
Fotó: Baráth Lajos
Puskás József háza:
A néhai Puskás József (1906-1985) lakóháza a Kossuth Lajos utca 68. szám alatt áll. Az ingatlan háromablakos homlokzatú, téglából épült. Oromfalán a két padlásablak között felirat látható: „P J 1929”. Az orom és a homlokzati fal, az ablakok szegélye csipkeszerűen díszített. Az árkádos tornác két bejáratos, tömör mellvédű, oszlopos, szegmentíves. Az épület tetőszerkezetét az új tulajdonosok felújították és vörös színű cseréppel fedték.
Fotó: Baráth Lajos
Németh János háza:
Németh János (1898-1958) és felesége, Molnár Margit (1903-1991) háza a Kossuth Lajos utca 22. szám alatt található. Téglából épült, oromfalas, kétablakos homlokzatú ház. Az oromfalán a két padlásablak között felirat található: „N J 1926”. Az orom és a homlokzati fal, az ablakok szegélye csipkeszerűen díszített. Az ingatlant a jelenlegi tulajdonos az eredeti formájának megfelelően helyreállította, környezete rendezett, hétvégi házként használják. Évtizedeken keresztül gólyák fészkeltek a kéményén. Vasalján is –mint sok más településen– az azonos vezetéknevű embereket ragadványnévvel ruházták fel. Németh Jánosnak a vasaljai lakosok körében Béső Jancsi volt a neve.
Fotó: Baráth Lajos
Természeti érték
Gyerek-avós:
A Gyerek-avós (Gyerekócs) a falu északnyugati felén, a Pinka völgyében, a folyótól keletre elterülő, nagy részben lápos, vízállásos terület, kis erdőség. Helyrajzi szám: 017/17. A Mindszenti-patak szeli át. Területe: 6 ha 3842 m2. Századokkal korábban az erdő a falu határáig ért, a ritkás tölgyest legeltetésre használták. Ma már csak maradványerdő. A termelőszövetkezet megalakulása után, a megközelítően 200 éves életkort megért, kocsányos tölgy tanúfákat kivágták. Napjainkban az erdő faunája a kocsányos tölgy és a gyertyános az uralkodó, kísérője a mezei juhar és a kőris. A cserjeszintre a kökény, galagonya jellemző. A gyepszintben a szeder és az erdei aranyvessző van többségben. Az erdő büszkesége –a környéken egyedülállóan– a tavaszi tőzike, csillagvirág és az odvas keltike, valamint az ott kisebb kolóniába fészkelő szürke gém.
A temetőkert emlékei
Szájer Ferenc és neje, Fülöp Anna keresztje:
A vasaljai feszületek között a legszebben kimunkált, növényi motívumokkal díszített. Anyaga: mészkő. Az 1868-ban megáldott, és azóta elkorhadt fakereszt helyett állította 1908-ban Szájer Ferenc (1840-1914) és felesége, a Kemesmálról származó Fülöp Anna (1843-1922). Ez a feszület érzékelteti leginkább nagypéntek drámáját. A latin kereszt felső részén kibontott irattekercsre emlékeztető címtábla feliratán az I.N.R.I. mozaikszó olvasható, jelentése „Názáreti Jézus a Zsidók Királya”. A kereszten a korpusz a már elhunyt Krisztust ábrázolja, a test kidolgozása aprólékos, feje erősen jobbra csuklik, öklei összeszorítottak. Az alatta kidolgozott domborművön Mária látható stilizált korinthoszi oszlopok közt, fejét és testét köpeny borítja. Testének tartása furcsa, kitekeredett, „S” alakra emlékeztet, fejét ellentétben a korpusszal balra hajtja, összekulcsolt kezét jobb oldalon derékik lógatja, ezzel a feszület harmóniáját biztosítja. A talapzaton az alapító házaspár neve és az elhelyezés időpontja látható.
„Szájer Ferencz és neje Fülöp Anna
1908”
A feszület talapzatát évtizedekkel korábban körülbetonozták, hogy stabilitását megőrizzék. Sajnos így eltűnt a Szájer házaspár kőbe vésett szándéka hogy milyen célból emelték a keresztet.
Fotó: Baráth Lajos
Vahl Antal Pál plébános síremléke:
Vahl Antal plébános (1796-1869) a pinkaszentkirályi fárában 29 évig –1840. november 17-től 1869. február 22-ig– gondozta híveinek lelkét adminisztrátorként, később plébánosként. A temető legrégibb, legszebben megformált, mészkőből kifaragott síremléke három részre osztható. Felső részén fejét lehajtó térdeplő angyal, alatta félkörívben –német nyelven– Unvergesslich! (magyarul: „Felejthetetlen”) felirat olvasható. Az ívet mindkét oldalról növényi motívumok zárják. A félköríves timpanonban gránátalmákkal díszített koszorú látható.A középső rész a papra emlékeztet. A reliefen –stólával átkötött biblián– kereszt áll, amit körbefog a búzakalász, az élet kenyere. A kereszt másik oldalán a szőlő, amely a bort, azaz Krisztus vérét jelképezi. Előtérben a kehely az ostyával, benne az I.H.S. betűkkel. A domborművet két lefordított fáklya zárja, ami az elmúlást szimbolizálja. A síremlék rokokó stílusra emlékeztető, növényi motívumokkal díszített. Felirata:
„Itt nyugszik
Vahl Antal Pinka-
Szent-Királyi Plébános Úr ki életének
72 dik évében ájtatosan futotta le földi
pályáját
Békében nyugodjanak hamvai”
Fotó: Baráth Lajos
Czedera Mátyás tiszteletbeli esperes síremléke:
Czedera Mátyás (1844-1925) Vasalját és filiáit –43 éven át– 1882. május 12-től 1925. július 10-ig, életének 81., áldozópapságának 56. évében bekövetkezett elhunytáig szolgálta. Lelkipásztori feladata mellett tevékenysége két fontos területre bontható: nagy érdemeket szerzett a szülők ösztönzésében, hogy gyermekeik felsőbb iskolát végezzenek. Jórészt az ő buzdítására vezethető vissza, hogy plébánossága idején az egyházközösség annyi papot adott az egyházmegyének. Emellett tanárokat, tanítókat és más értelmiségieket indított útra. Maradandó munkát végzett egyházi ingatlanok rendbetételében, felújításában. A kor szokása szerint a plébánia területén működő vallási és polgári egyesületek elnöke vagy alelnöke volt. Végrendeletileg jelentős összeget hagyományozott a plébániának, tanítóknak, a taródfai tűzoltóegyletnek és a községi elöljáróságoknak. Munkája elismeréseként tb. esperesi címet kapott 1920-ban gr. zabolai Mikes János szombathelyi megyéspüspöktől. Az egyszerű, hagyományos obeliszk síremléke Budapesten, Wellner kőfaragó Fiumei úti műhelyében készült. A feliratáról, a sírhely elrendezéséről előre, végakaratában már rendelkezett. Együtt nyugszik a vasaljai sírkertben édesanyjával és nővérével, Matilddal.
„Itt Nyugszanak
Czedera Mátyásné
Sz. Lukardi Anna
Megh. 1908 Szept. 19-én.
Leánya Matild
Megh. 1909 nov. 16-án.
és fia Mátyás
Pinkaszentkirályi
T. Esperesplébános
megh. 1925. Jul. 10-én.
Béke poraikra”
Tárgyi érték
Tűzoltófecskendő:
1892-ben gyártotta Seltenhofer Frigyes fia Sopronban. A Vasaljai Önkéntes Tűzoltó Egyesület őrzi a falunak készített „föcskendö szekeret”.
Felhasznált irodalom:
Gombás Imre Gábor – Vasalja Község értéktára
Gombás Imre Gábor – Vasalja története 1945-ig